Aktuális

Galéria

Szöllősi György a BBC-nek: „A futballpályán Dávid is legyőzheti Góliátot, mint Magyarország Angliát”

Puskás Ferenc életrajzíróját, a Puskás-örökség nagykövetét a budapesti Bajnokok Ligája-döntő kapcsán kérdezte Puskás Ferencről és a dicső magyar futballmúltról a brit közszolgálati média.

A Puskás Arénában rendezett PSG–Arsenal BL-döntő apropóján elsősorban az Aranycsapatról, illetve annak csapatkapitányáról, Puskás Ferencről, a BL-döntős stadion névadójáról kérdezte a BBC Radio műsorvezetője, Lee James Szöllősi Györgyöt, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnökét és a Nemzeti Sport főszerkesztőjét, Puskás Ferenc életrajzíróját, Puskás Ferenc életrajzíróját, a Puskás-örökség nagykövetét, több futballtörténeti könyv szerzőjét.

„A labdarúgásban a legnagyobb sztárok azok, akik a gólokat szerzik, és már csak ez alapján is Puskás Ferenc minden idők egyik legnagyobbja. Tanúsítványa van arról, hogy ő a huszadik század gólkirálya, hiszen ötszáztizenegy bajnoki gólt szerzett az első osztályban, a válogatottban pedig nyolcvanöt meccsen nyolcvannégyet, amit Cristiano Ronaldo csak a 2018-as, oroszországi vébén döntött meg jóval több meccs után – mondta Szöllősi György a BBC Radio World Service – Sportsworld című, világszerte sugárzott sportadásában, amelyet a brit szerkesztőség tájékoztatása szerint százmillióan hallgatnak hétvégenként. – De Puskás nemcsak a gólszerzésben jeleskedett, hanem majdnem ugyanannyi gólpasszt is adott, ami szintén nagyon fontos, ezért is szerették a szurkolók, és ő is a szurkolókat, imádta, ha rajonganak érte, ezért mindent megtett a pályán és a pályán kívül is, hogy elkápráztassa őket.”

Az Évszázad mérkőzésének nevezett 1953-as, londoni 6:3-as magyar siker kapcsán Szöllősi György úgy fogalmazott: „Megfigyelhető, hogy a kisebb országoknak fontosabb a futballpályán elért siker, mert ezáltal meg tudják mutatni a világnak, hogy ha katonailag, politikailag vagy gazdaságilag nem is vehetik fel a versenyt a nagy országokkal, ahogy erre például Magyarországnak sem volt esélye két vesztes világháború után, futballban, ahol tizenegy ember játszik tizenegy ellen, lehet esély. A labdarúgásban Dávid legyőzheti Góliátot, ahogy a kis Magyarország legyőzte Angliát az akkor még hivatalosan Birodalmi Stadionnak nevezett Wembleyben. Puskás legendás, visszahúzós csel utáni gólja, amelynél az angol csapat kapitányát, Billy Wrightot csapta be, ennek a győzelemnek a szimbólumává vált, ebben a mozdulatsorban sűrűsödik mindaz a virtuózitás, szemfülesség és szemtelenség, amely a magyar csapatot az addig odahaza legyőzhetetlennek hitt angolok ellen jellemezte.”

Szöllősi Györgyöt kérdezték Puskás Ferenc a Real Madriddal elért sikereiről is. „Madridban egy komplett második karriert épített fel az 1956-os forradalom sokkja után, amikor hátra kellett hagynia a hazáját és a barátait. Bár a madridi klubelnök, Santiago Bernabéu eleinte nem hitt benne, mivel harmincéves elmúlt, túlsúlyos volt, és másfél éve nem játszhatott tétmérkőzést a FIFA igazságtalan eltiltása miatt, Östreicher Emil menedzser nagy szerepet játszott abban, hogy a királyiak játékosa lehetett. Fantasztikus, kilencéves sikerkorszak kezdődött ott öt spanyol bajnoki címmel, három BEK-győzelemmel, négy spanyol gólkirályi címmel, hét BEK-döntős góllal. Miközben erről a magyar médiában nem is, vagy csak alig írhattak. Csak 1981-ben térhetett haza, épp egy Anglia elleni vébéselejtező előtt egy öregfiúk-meccsen láthatta újra a magyar közönség, amelynek nagy része inkább miatta, semmint az aktuális sztárok miatt vett jegyet a Népstadionba.”