Aktuális
„Nahát, az annyát neki!” – futballnóták a harmincas évekből
2019. Mar. 10
„Állj félre, állj félre, öreg csatár, ha érzed, elmúlt a nyár!...” „Attól félek, megvernek, attól félek, megvernek, megvernek az óbudai legények!” „Minden futballista tartson szeretőt!” Így énekeltek a futballpályákon a labdarúgás hőskorában.
A kor szellemiségéről, ízlésvilágáról, nyelvezetéről sokat elárul a futballnóták mindenkori kínálata, mégis nehezen dokumentálható a sportkultúrának e fontos részterülete. A szövegek, dallamok az évtizedek során folyamatosan változtak, fejlődtek, cserélődtek, így a tribünön, öltözőben, klubhelyiségben énekelt dalok pontos lejegyzése már akkor is gondot okozott, amikor még divatja volt a lelátói költészetnek, és nem merült ki a közönség teljesítménye az ötlettelen rigmusok, gúnyos bekiabálások, ellenfélgyalázó szlogenek monoton ismétlésében – olvasható a Nemzeti Sport online kiadásának cikkében.
Rendkívül tanulságos fellapozni a népszerű rádiós sportriporter, Pluhár István (1893–1970) alapos gyűjtőmunkával előkészített, „A magyar futballista kedélyvilága a futballnóta tükrében” című összeállítását a Nemzeti Sport 1933. március 15-i számában. Az idézett dalrészleteket és a magyarázó szövegeket tanulmányozva vegyes érzések kerítik hatalmába a mai olvasót. Először is csodálattal töltheti el, hogy egyes futballnóták, ha némi módosulással, de még sok évtized távlatából is ismertek maradtak (ha a használatból részben ki is koptak időközben). Az Üllői úti táborban szórványosan ma is felhangzik a „válogatottas” dal zöld-fehér változata:
„Édesanyám, kedves anyám, csak az a kérésem,
Piros dresszet, piros dresszet, csináltasson nékem.
Piros dresszet, sej, haj, magyar címert rája!
Ez illik, illik, illik, ez illik, illik, illik
A futballistára!”
A második gondolat a meglepett felismerésé, hogy a harmincas évek elején fontosnak gondolt szerzemények közül némely nyomtalanul veszett a múlt ködébe. Ott van például a Ferencváros akkori hivatalos indulója, Kalmár Tibor és Magyar László munkája, amelyet a cikk szerzője szerint a népszerű csapat külföldi túrái során – Nyugat-Európában, Egyiptomban, Dél-Amerikában – rendszeresen, „igen jól begyakorolva, hatásosan előadva” énekelt el.
„Zöld-fehér a mi színünk, merész
Csapatunk szembenéz
Az ellenféllel!
Fiúk, fiúk, előre hát!
Megostromolni az ellen kapuját!
Előre FTC-legények, FTC-fiúk
S a labda már a gólba száll…
A lányok szíve mind értetek dobog,
Ha győztök, akkor boldogok.
Rajta hát, cimborák,
Igyunk, igyunk a győzelemre hát!
Csak összetartás, harc és jó kedély,
Legyen a jelszó, legyen a jelszó, legyen a jelszó
És a cél!
Régi szép diadalok dicső,
Szíveket pezsdítő
Emléke él még!
Fiúk, fiúk, ádáz kemény
Harcokban edzett sok franzstadti legény:
Nagy volt az FTC, nagy lesz az FTC
S a hír röpíti szét dicső nevét!
A tiszta sportért küzdünk önzetlenül,
Szívünk ezért ver és hévül…”
A Fradi-induló ma ismert változatának kottáját a Zeneműkiadó is megjelentettePluhár István a versszöveget elemezve némi gúnnyal utal arra, hogy a professzionális futball 1926-os legalizálását követően az utolsó előtti sor mintha érvényét veszítette volna… „A második versszak híven jelzi, hogy az induló még az amatőr vagy legalábbis a szétválasztás előtti időkből való. Mert bizonyos, hogy a jó hivatásos játékos is a tiszta sportért küzd, de az önzetlenül szót már korszerűsíteni kellene.” Különös klubtörténeti érdekességre világít rá az UTE dala, felelevenítve azokat az időket, amikor – a Megyeri úti stadion 1922-es átadása előtt – az újpestiek még a Népszigeten játszották a mérkőzéseiket.
„A Népszigetnek közepében van egy üres tér.
Oda jár az UTE, ki senkitől sem fél.
A kapusuk egy vasgyerek, a bekkek jó rúgók,
A fedezetek jó futók, a csatárok gólrúgók!
Nahát! Az annyát, az annyát, az annyát neki.
Hogy milyen csapat került a Népszigetre ki!
Nahát, az annyát, az annyát, az annyát neki.
És ami a fődolog, hogy jól tud piálni!”
Forrás: Csillag Péter / Nemzeti Sport Online
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
