Aktuális
A zeneszerző, akit rabul ejtett Puskás és Pelé közös fotója
2018. Oct. 30
A bostoni Berklee College of Music falai közt végzett Földvári Gergely (Grego) zeneszerzőt rabul ejtette a fénykép, amely egy dal megírására is inspirálta.
Az egyik kezében egy futball-labda Buzánszky Jenő aláírásával, a másikban egy fénykép, amely Pelét és Puskás Öcsit ábrázolja. Mi a történetük?
A labdát az Ovi-Foci Alapítvány által átadott századik pálya avatására is elvittem, Buzánszky Jenő bácsi hozta létre ezt a közhasznú programot, és az a megtiszteltetés ért, hogy én írhattam részükre két dalt, az egyiket a kicsiknek „Nagy lépés kis cipőben” címmel, amely a hivatalos dal lett, a másikat a nagyobbaknak. A fotó pedig 1959. június 17-én készült, Madridban, egy Real Madrid–Santos barátságos mérkőzés után, amelyet öt háromra a Madrid nyert meg. A Santosban friss világbajnokok játszottak, például Pelé és Zito. Öcsi a második félidőben állt be, az addigra mesterhármast szerző Mateost váltotta. Egyébként Pelé és Puskás is rúgott egy-egy gólt, illetve Öcsi fejelte, hason csúszva.
Hogyan jutott hozzá a fotóhoz?
A kép eredetije a Puskás-hagyatékban található, a Spanyol Televízió ajándéka. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a futball e két óriása – tizenhárom esztendő volt közöttük – egymás ellen pályára lépett. Megannyi csodálatos párhuzam és ellentét köti össze és választja el kettejük életútját. A tizennégy éves Pelé 1954-ben hallgatta rádión a berni döntőt, és akkor ígérte meg az édesapjának, hogy világbajnok lesz. Puskásról köztudott, hogy április elsején született, de úgy tudom édesanyja „átdátumozta” másodikára. Pelé 1940. október 23-án jött világra, azon a napon, amelyen a magyar forradalom tizenhat évvel később kitört, de sokáig tévesen huszonkettedikét írtak születési időpontként, tehát itt is van csúszás. Ami Pelének sikerült, az Puskásnak nem, és viszont. A brazil zseni világbajnok lett – háromszor is –, a magyarnak ez nem adatott meg, viszont nyert olimpiát 1952-ben –, ami viszont az idén hetvenöt éves Pelé és a jövőre nyári játékokat rendező Brazília futballpedigréjéből hiányzik.
Csodálatos ez a fénykép, annyi szeretet árad belőle!
Észrevette, hogy szívet formáz Pelé és Puskás arca, alakja? Jenő bácsi visszaemlékezése és ez a fotó inspirált engem a „P és P, Puskás és Pelé” című dal megírására, amelynek talán fő üzenete: „legyen humor és mindig szabadság, ne csak P és P születésnapján: április elsején és október huszonharmadikán”. Szolnoki Péter, az idén húszéves Bon-Bon együttes egyik „fele” adja elő, amire a FourFourTwo megjelenik, talán már a szám is megjelent. Bízom benne, hogy eljut a közönséghez is.
Jenő bácsival találkozott személyesen?
Egyszer, 2014 októberében, egy dorogi csárdában, majd a lakásán hosszasan beszélgettem vele. Meghatóan emlékezett Puskásra. Elmesélte, Öcsi hogyan vette őt oltalmába, az Aranycsapat egyetlen vidéki játékosát: „Ne félj, Bányász, mi vigyázni fogunk rád”. Abban a pillanatban tudtam, hogy a dalban, amelyet ez a fotó inspirált, Jenő bácsi gondolatainak is benne kell lenniük.
Rendszeres jár meccsre?
Egy kezemen meg tudom számolni, hány mérkőzésen voltam életemben. Az első élményem egy MTK–Fradi örökrangadó volt, tízéves lehettem, a nagybátyám vitt ki, és nem értettem, miért üvöltenek annyira a nézők. Nem volt túl kellemes antré. A második egy 1988-as pireuszi találkozó volt, az Olympiakosz játszott, benne Détári Lajossal. Akkoriban Athénban éltünk. A harmadik néhány hónapja történt, a kislányommal sétáltunk Velencén, és belecsöppentünk egy ifimeccsbe. A negyedik pedig szintén pár hete: hároméves kisfiammal mentünk egy kertészetbe, és mellette fociztak, a Lantos Mihály nevét viselő pályán. Amúgy a tévében rengeteg mérkőzést láttam már. Peléről jut eszembe: a Santosban kezdtem focizni én is.
Micsoda?
Hétéves koromig ott éltünk, Sao Paulo mellett. Ott rúgtam a labdát a strandon. Mint Pelé. Féltem, akkorák voltak az óceán hullámai. Egyébként azt tudja, hogy ő sohasem szerette a nevét, legszívesebben Edsonnak hívta magát, úgy, ahogy anyakönyvezték? A szülei azért adták neki ezt a nevet, mert amikor megszületett, akkor lett a környékükön villany. De az Edison túl angolos lett volna, maradt az Edson… A „Puskás és Pelé” dal egyébként egy szamba!
Mindent tud Peléről és Puskásról, sokkal többet, mint egy átlagos sportújságíró…
Ugyan, dehogy, viszont Hajós Alfrédról jóval többet: nemcsak az első magyar olimpiai bajnok volt a kiváló úszó, hanem első osztályú építész, és ott volt a magyar futball bölcsőjénél is… Évek óta kutatom az életét és a munkásságát, Budapest és az ország tele van az általa tervezett épületekkel, sőt külföldön is alkotott. Tudta, hogy ő végezte el a kezdőrúgást 1947. május negyedikén az Üllői úton azon az öt kettes magyar-osztrákon, amikor leszakadt a lelátó?
Valami rémlik…
És azt, hogy Hajós kihez gurította a labdát?
Ha így kérdezi, biztosan Puskáshoz…
Villámkérdések
1 – Ha létezne időgép, melyik zeneszerző bőrébe bújna bele?
Azt nem mondhatom meg egy mostani zenetörténeti kutatásom miatt. Ám ha kettőt választhatnék, a második George Gershwin lenne.
2 – Kedvenc futballista?
Hét és tizenhét éves korom között éltünk itthon, akkor Törőcsik András volt a favorit, emlékszem, kilences mezben játszott.
3 – Melyik az igazi világnyelv, a zene vagy a futball?
Egyértelműen a zene. A futball csapatjáték, kommunikáció kell hozzá. A zene viszont maga a kommunikáció.
Interjú Ch. Gáll András
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2015. júliusi lapszámában.)
