Aktuális
„A nap, amikor az újságok megölték Puskást”
Ezzel a címmel jelent meg egy kétoldalas cikk a FourFourTwo magazin angol kiadásának legújabb számában. Az írás annak állít emléket, amikor 1956 októberében az egész nyugati médiában elterjedt a hír: Puskás október 23-án halálos sebet kapott az utcai harcokban. Egy birtokunkba került dokumentum és egy visszaemlékezés talán fellebbentheti a fátylat a titokról: honnan eredhetett ez a rémhír.
A francia AFP hírügynökség 1956. október 27-én „adta ki” azt a hírt, amely szerint a világ legjobb futballcsatára halálos sebet kapott a Budapesten folyó utcai harcokban. Amikor ez a hír kipattant, Puskás nem tartózkodott Budapesten: a fővárostól 60 kilométerre fekvő Tatán, a válogatott edzőtáborában készült a csapattal a svédek elleni barátságos mérkőzésre. A meccset utóbb – a Magyarországon egyre inkább elfajuló helyzet miatt – törölték, a játékosokat pedig hazaengedték az edzőtáborból.
„Amikor Puskás és Bozsik József október végén leszállt a vonatról, puskaropogást hallottak. ’Kísérteties volt – mondta később Puskás. – Nem volt semmi forgalom. Gyalog mentem haza, a hónom alatt két kiló kenyérrel.’ Otthonról felhívta az egyik napilapot, közölte: él, és hozzátette, hogy nagyon örül a forradalomnak. Grosics Gyula szürreálisnak írta le a várost. „Az egész groteszk volt. Az egyik utcában ünnepeltek, nevetgéltek a forradalmárok, nem sokkal messzebb sebesültek feküdtek, haldokoltak.” Grosics végül megengedte a forradalmároknak, hogy a lakását használják hadiszállásnak.” Ez már a magyar FourFourTwo magazin, jövő héten utcára kerülő kiadásában lesz olvasható.
A Népszava 1956. október 30-i számában jelent meg ez a hírAz 1956. októberi halálhír története nem új szinte minden évben szóba kerül a forradalom évfordulója környékén. Ám mind ez idáig még hipotézisekkel sem igen találkoztunk azt illetően, hogy vajon mi lehetett a gyökere ennek a rémhírnek. Talán most megtörhet a jég, ugyanis birtokunkba került egy dokumentum (egy, a harcokban hősi halált halt fiatalember életrajza), és azzal együtt megismertünk egy elbeszélést, amely választ adhat erre a kérdésre.
A napokban levelet kaptunk a Puskás Ferenc Facebook-oldal követőjétől, Taizs Gergőtől, amelyben egy érdekfeszítő beszélgetésről számolt be: „Az ’56-os forradalom kapcsán olvastam az egyik fotójukon a Puskás Öcsi halálhírével kapcsolatos forradalmi tudósításokat, melyek – hála Istennek – akkor, 1956-ban alaptalanok voltak. A sors érdekessége, hogy pár nappal korábban Környebányán jártam hivatalból, ahol megtekintettem a helyi kultúrház kiállítását. Itt Svétecz László, a kiállítás rendezője mesélt egy érdekes történetet, melyet remélem, hasznosnak találnak Önök is.”
Amint Taizs Gergő írta, Környebányán azt mesélték, hogy a településnek volt egy nagyon tehetséges tanulója, talán az első, aki bejutott egyetemre, ráadásul az orvosira, Budapesten. Ötödéves hallgatóként október 23-án ő is jelentkezett sürgősségi ellátónak, de még aznap, szinte az első áldozatok között elhunyt – fejlövést kapott. Eddig ez inkább egy tragikus történet, viszont rögtön érdekessé válik, ha tudjuk a kiváló fiatalember nevét: Puskás Sándor. Vagy, ahogy a legtöbben ismerték, Puskás Öcsi.
A környebányai Puskás Öcsi sírjaA forradalom zűrzavaros napjaiban röplapok ezrei és a napilapok nem mindig ellenőrzött rendkívüli kiadásai folyamatosan közölték a harcok áldozatainak nevét. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a környebányai Puskás Öcsi halálhírének közlése okozhatta – vagy erősíthette meg – a Puskás halálával kapcsolatos rémhírt.
Természetesen nem állítjuk, hogy valóban innét ered az 1956-os rémhír, amely nyomán a nyugati sajtó napokig temette Puskást. A lényeg nem is ez, hanem az, hogy a világszerte legismertebb magyar, a legnagyobb sportlegendánk, a földkerekség valaha volt egyik legkiválóbb labdarúgója a győztes forradalom, majd az elbukott szabadságharc után még sok évig sikert sikerre halmozhatott, rengeteg embernek segített és még többnek szerzett örömöt a játékával és edzői zsenijével, és még nagyon sokáig öregbítette Magyarország hírnevét.
Horváth Árpád
