PUSKAS.COM

A leghíresebb magyar, a valaha élt talán legnagyobb futballista hivatalos honlapja

Aktuális

Galéria

Amikor nyugdíjazták az Aranycsapatot

Sorozatunkban – a magyar FourFourTwo magazin segítségével – a Puskás Intézetben őrzött sport-relikviák közül szemezgetünk. Most Sebes Gusztáv hagyatékából került elő egy különleges papírlap: az MLSZ-től kapott levél, amelyben udvariasan közlik vele, hogy többé nem tagja az edzőbizottságnak.

Nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy mi játszódott le Sebes Gusztáv lelkében akkor, amikor nem sokkal memoárjának (Örömök és csalódások) megjelenése után, 1983 áprilisának végén az MLSZ-től érkező levelet kézbesített neki a posta Kelenföldön. Mivel azonban eltette, megőrizte ezt a levelet, sejthetjük, hogy nem reagált közömbösen. A levélben udvariasan körülírva az állt, hogy annak „átszervezése” után az ősz mester többé nem tagja a Magyar Labdarúgó-szövetség edzőbizottságának (vagy ahogyan a dokumentumban szerepel: a Magyar Labdarugó Szövetség Edző Bizottságának). Vagyis nyugdíjazták az Aranycsapat egykori, a levél kézbesítésekor 77 esztendős szövetségi kapitányát. Éppen akkor, amikor Mészöly Kálmán korábbi pályaedzője, Mezey György végképp átvette az irányítást a magyar futballszakmában. Az edzőbizottság elnökeként ő a levél egyik aláírója és kétségtelenül kezdeményezője volt...

Hiszen bár hivatalból dr. Szepesi György MLSZ-elnök is aláírta a szöveget, akinek az ’54-es vb-döntő után meggyűlt a baja Sebessel – szerinte ugyanis rádióközvetítésében ellene hangolta a közvéleményt –, Szepesi már 1978 óta a szövetség elnöke volt, és egyáltalán nem haragtartó emberként cseppet sem zavarta őt Sebes Gusztáv edzőbizottsági tagsága.

Sebes Gusztáv, az Aranycsapat szövetségi kapitánya (középen)Nem úgy a fiatal, feltörekvő – a magyar edzői szakmában addig példátlan módon, számottevő játékosmúlt nélkül az élvonalban dolgozó – Mezeyt, akit a korábbi MLSZ-elnök, Kutas István karolt fel, hogy aztán mindig megtalálja a pártfogóit a legfelső pártvezetőségben, és végül már ne legyen elég neki a pályaedzői feladat a játékosként világsztár Mészöly Kálmán mellett. Az után ugyanis, hogy Mezey az edzőbizottság elnöke lett, néhány hónappal e levelet követően, 1983 nyarán a szövetségi kapitányi pozíciót is megkapta (anélkül, hogy bármilyen trófeát valaha nyert volna profi edzőként).

Ezt később Szepesi György legrosszabb sportvezetői döntésének nevezte, hiszen Mezey – bár kijuttatta a csapatot a világbajnokságra – politikai háttere révén hamarosan aránytalan túlhatalomra tett szert a magyar futballban, edzőket, játékosokat, újságírókat, játékvezetőket, sportvezetőket tartott rettegésben és alázott meg, ha úgy vélte, hogy szembemennek a válogatott – vagy az ő – érdekeivel, közrejátszott a válogatott játékosok bundázásainak elsimításában, magánál sikeresebb, tehetségesebb edzőt végképp nem tűrt a környezetében (ez később, az általa vezetett edzőképzésben is máig ható, végzetes következményekkel járt), és ez a fajta üldözési mánia és hatalmi téboly végül a mexikói összeomláshoz, a szovjetektől elszenvedett szégyenletes 0–6-hoz és persze nemcsak Mezey, de Szepesi bukásához is vezetett.

Mezey György maAz Aranycsapat egykori szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv mindezt, műve utolsó romjainak az eldózerolását, a londoni 6:3-at alig több mint három évtizeddel követő összeomlást már nem élhette meg: az irapuatói katasztrófa évében, nyolcvanesztendősen, januárban meghalt. A sors fintora, hogy újabb harminc év elteltével, a ma 74 esztendős, az MLSZ által két éve nyugdíjba küldött Mezey egy interjújában – önmagát Sir Alex Fergusonhoz hasonlítva – arról beszélt, hogy idehaza méltatlanul mellőzik az idős edzőket, pedig hetven felett a legbölcsebb és a legjobb teljesítményre képes egy futballtréner.