Aktuális
Buzánszky Jenő dorogi edzésterve
Sorozatunkban – a magyar FourFourTwo magazin segítségével – a Puskás Intézetben őrzött sport-relikviák közül szemezgetünk. Ezúttal a 2015. január 11-én elhunyt Buzánszky Jenőre emlékezünk egyik, különösen értékes emléktárgyának, az 1952-ben vezetett edzésnaplójának bemutatásával.
Ez a kis spirálkötött füzetke megannyi következtetés levonására jogosít fel bennünket. Az ötvenes években a centralizáció odáig fajult, hogy jószerével a Minisztertanácsnak kellett beszámolni minden egyes(!) edzésről, ami válogatott sportolót – történetesen itt éppen a Dorogi Tárna labdarúgóját, Buzánszky Jenőt – érintett. Ezt mutatjuk be cikkünkben.
A több sportág válogatott sportolói részére készített napló elején szerepelnek a füzet tulajdonosának adatai, klubedzője neve (Strobl Sós Károly, korábbi futballista, később az NDK-val olimpiai bronzérmes edző, az 1969-es marseille-i tragédia idején a magyar válogatott szövetségi kapitánya), majd az úgynevezett „állami edző”, Mándi Gyula (Sebes Gusztáv szövetségi kapitány első számú segítőjének) munkatársa.
A füzet első részében meghatározott időszakokra szóló edzésterveknek hagytak ki helyet, ezt a tréner határozta meg, írta alá, és az állami edző is jóváhagyta, de esetünkben úgy tűnik, hogy Buzánszky írta le, majd az itt meghatározott céloknak megfelelően naponta kellett vezetnie az edzésnaplót, rögzítve, hogy aznap mit és hogyan gyakorolt. Nos, ebben a füzetben az edzésterv is 1952. február elejétől március végéig határozza meg a feladatokat, és aztán a napló is valóban ezt az időszakot kíséri végig.
Íme, a Sós Károly és Mándi Gyula által jóváhagyott másfél havi edzésterv (a helyesírási hibákat javítottuk):
„1.) Felsőtestfejlesztő gyakorlatok az MHK gyakorlatait alapul véve: húzódzkodás, fekvőtámasz, gyógylabda- és súlygyakorlatok. 2.) Gyorsasági gyakorlatok: fokozó gyorsfutások 30 m-től 50 m-ig, gyorsfordulások (bal, jobb oldal), gyorsfutásból irányváltoztatások és hirtelen megállások. Gyors állórajtok minden helyzetből. 3.) Rúgótechnika fejlesztése: kapásból való rúgások jobb és bal lábbal (fordulásból), csípőből való rúgások jobb és bal lábbal, bal lábbal való rúgások állandó gyakorlása álló és mozgó labdákból. 4.) Kétkapus és oktató mérkőzések ideje alatt a helyezkedés és a körültekintés állandó javítása, kemény és határozott közbelépések, keresztezések gyakorlása. Leszokni az edzőmérkőzéseken és bajnoki mérkőzéseken az ellenfél támadásánál a túlfutásokról és a megtorpanásoktól [sic]. Játék közben a túlzott technikai megoldásokat mellőzni. Nem minden esetben kell arra törekedni, hogy a játékot elindítsa, meg kell szokni az ellenfél támadásainak a szétrombolását és a kemény keresztezéseket.”
Lám, Buzánszky Jenőnek is volt mit tanulnia. Nézzük, miket jegyzett fel az edzésekről utólag. Néhány szemelvény az összesen 31 napi bejegyzésből:
„1952. II. 12., ½ 3: Bemelegítő gyak. 4 kör futás után gimnasztika. Labdavezetés, majd kb.500 m(80-100 m) fokozó futás, a csúszós talaj miatt csak egyenesben. Labdakezelés és célrúgások állított és mozgó labdából. Levezetés, játékosértekezlet.”
„1952. II. 13. ½ 3: Bemelegítő gyak. 2 kör futás és gimnasztika. 2x45 perces kétkapus játék az Esztergomi Vasas ellen. Levezetés.”
„1952. II. 15. Nagy hó miatt tornatermi edzés. Bemelegítő futás szabadban. Teremben gimnasztika. Szertorna. Kiskapuzós levezetés. Orvosi előadás.”
A játékos feljegyzései mellett az edzőnek hetenként értékelést kellett írnia, ebben a füzetben azonban csak az első két-három hét után tette ezt meg Sós Károly, aki szerint „A játékos edzését igen nagy szorgalom és becsületesség jellemzi! A dorogi pálya jég alatt van, és ez igen elővigyázatosságra készteti a játékost! A játékos edzéseit további szorgalom és becsületesség jellemzi!” Majd: „A játékos az első bajnoki mérkőzésre jó formában lesz! Az edzéseken sokat javult állóképessége és tempóérzéke!” (Halkan jegyezzük meg, 18 nap telt el az első edzés óta, de ilyen egyszerű ez.) Becsületesség és tempóérzék. Pedig nem is olvasták az FFT Fociakadémiáját.
Forrás: FourFourTwo magazin.
Képek: Puskás Intézet
