Aktuális
Kitüntették a gólkirályok királyát
Egészen mostanáig a labdarúgásnak nem volt múzeuma, archívuma, könyvtára hazánkban. Felcsúton, a Puskás Akadémián elkezdődött a leendő Puskás Intézet gyűjteményének feldolgozása, bővítése, rendszerezése. A sporttörténeti jelentőségű kollekció alapját a Spanyolországból 2011-ben hazakerült hatalmas Puskás-örökség adja, de az akadémián gyűjtenek minden tárgyat, fotót, trófeát, dokumentumot, ami a magyar foci régmúlt dicsőségét hirdeti. Sorozatunkban – a magyar FourFourTwo magazin segítségével – az itt őrzött sport-relikviák közül szemezgetünk. Most az IFFHS-nek a XX. század góllövőit rangsoroló, a magyar futball dicsőségét hirdető 1997-es összegzésének a tárgyi emlékeit mutatjuk be, köztük az eredeti oklevelet, amely igazolja, hogy Puskás Ferenc „A XX. század gólkirálya”.
Az ezredforduló közeledtével a futball megszállott statisztikusait tömörítő, német székhelyű világszervezet, az IFFHS úgy határozott, hogy számba veszi a sportág történetének legjobb csatárait, az egész világra kiterjedő vizsgálatot indít, kiderítendő, kik azok, akik a legtöbb bajnoki gólt szerezték. A vizsgálat megdöbbentő eredménnyel zárult, olyan hihetetlen eredménnyel, amelyet sem akkor, sem azóta nem értékelt kellőképpen, és nem dolgozott fel jelentőségéhez mérten a hazai média: a lista első három helyén magyar futballista végzett, Puskás Ferenc, Schlosser Imre és Zsengellér Gyula. A hetedik Szusza Ferenc lett, a legjobb húsz helyezett közé még Takács József és dr. Sárosi György is „befért”.
A döbbenetes összesítés hátteréről jelen rovatunk egyik szerkesztője, a Puskás Akadémia archívumvezetője, Mravik Gusztáv személyes emlékeket őriz, hiszen mint sok korábbi hazai futballstatisztikai összeállítás készítőjére (Bozsik József utólag megtalált és hivatalossá tett 101. válogatottsága is részben neki köszönhető), nagyrészt őrá hárult a feladat, hogy összegyűjtse, ellenőrizze a magyarországi adatokat. A munkát az IFFHS hazai megbízottjával, a Magyar Távirati Iroda akkori sportszerkesztőjével, Szabó Sándorral együtt végezték; és a tárgyilagosságukra jellemző, hogy Schlosser Imrénél például be sem számították az első világháború idejére eső nem hivatalos hadibajnokságok góljait, és az IFFHS vezetői véleményük ismeretében döntöttek úgy, hogy ezeket a találatokat is jóváhagyva Schlossert az egyazon bajnokságban szerzett gólok hivatalos világrekorderévé teszik (ő ugyanis így 411 gólt szerzett Magyarországon!).
„Szabó Sándor kapott egy felkérést, hogy állítsa össze az egyes bajnoki idényekben legtöbb első osztályú gólt szerzett játékosok listáját és megkért, hogy a birtokomban lévő anyagok segítségével gyűjtsem össze és pontosítsam jó néhány magyar játékos anyagait – emlékszik Mravik Gusztáv. – Hosszú napokon, éjszakákon át dolgoztam rajta, majd egyeztettünk hosszasan telefonon és faxon Sándorral.”
Hugo Sanchez és Puskás Ferenc az IFFHS gáláján
Most nézzük, milyen tárgyi emlékeink vannak arról az estéről, amelyen 1997. január 20-án Münchenben, az elegáns Bayerischer Hof szálló báltermében, rengeteg világsztár jelenlétében kihirdették a statisztikusok munkájának végeredményét! Mindenekelőtt néhány szót arról az oklevélről, amelyet Puskás Ferenc vehetett át, s megannyi, a helyszínen készült fotón jól látszik, így a másik madridi gólzsákkal, Hugo Sánchezzel közös felvételen is. Nos, ez a diploma ma már az alakuló felcsúti Puskás Intézet gyűjteményében van, az akadémista növendékek naponta megcsodálhatják a kollégium aulájában lévő egyik vitrinben. Különös értékét növeli, hogy tudjuk, maga Puskás is nagy becsben tartotta, mert bekeretezve budai lakásának falát díszítette, igaz, tudomásunk szerint több példányt is kapott az IFFHS-től, így ezek még felbukkanhatnak más gyűjteményekben is. A Felcsúton őrzött oklevél nem az úgynevezett spanyolországi Puskás-hagyaték részeként, hanem Puskás Ferencné kiegészítő, személyes ajándékaként került az akadémiára több más, az utóbbi két évtizedben Budapesten felhalmozott kitüntetéssel, relikviával együtt, amelyeket folyamatosan mutatunk be olvasóinknak.
Azon a tizenhét évvel ezelőtti estén egyébként nagyszerű pillanatoknak lehettek tanúi a Bayerischer Hof vendégei. A négy, első tízbe rangsorolt magyar közül hárman jelen lehettek (Puskás Ferenc, az utolsó élő 1938-as vb-ezüstérmes, Zsengellér Gyula, valamint Szusza Ferenc), és fel is álltak együtt a színpadra. Ott volt Münchenben, és szerepel a fotókon az azóta szintén elhunyt Deák Ferenc, aki az egy idényben szerzett 66 góljával lett örökös Európa-rekorder. Érdekesség továbbá, hogy ott volt a díjátadón Puhl Sándor is, hiszen sorrendben harmadszor vehette át a világ legjobb játékvezetőjének járó elismerést, ezúttal 1996-os teljesítményéért.
Az évszázad legjobb góllövőit összesítő nagyszerű kutatómunka eredményeit az IFFHS előbb Libero című folyóiratában publikálta, majd egy több mint 300 oldalas könyvvel tisztelgett az előtt a 211 csatáregyéniség előtt, akik elérték a bűvös 200 gólos álomhatárt élvonalbeli bajnoki meccseken. A lista élén egy kispesti fiú szerepel, aki a világon egyedül érte el az elképesztő 500(!) gólos határt…
A FELCSÚTI PUSKÁS INTÉZET GYŰJTEMÉNYÉT BEMUTATÓ SOROZATUNKBAN A MAGYAR FOURFOURTWO MAGAZIN CIKKEIBŐL ÉS KÉPANYAGÁBÓL VÁLOGATUNK.
